Nem a távolságtartás a tekintély fő forrása. Íme 20 másik lehetőség.

Újra meg újra felbukkan az orrom előtt az az erőteljes meggyőződés, hogy egy rendes vezető nem barátkozik össze a beosztottaival, mert akkor azzal vissza fognak élni, és nem fog tudni tőlük követelni. Mintha a vezetői tekintély elsősorban a pozícióból vagy a távolságtartásból táplálkozna. Nem vitatva persze, hogy egyes embertársaink bármiféle helyzettel képesek visszaélni, felsorolnék húsz egyéb lehetséges alkotóelemet, a teljesség igénye nélkül, amiből felépülhet a (vezetői) tekintélyünk:
  1. szaktudás/képességek/bölcsesség/átlátóképesség rendszeres demonstrálása
  2. megszerzett tapasztalatok
  3. eddig elért eredmények
  4. tudatos vezetői működés
  5. erő és állóképesség: kiállás a célokért, az érdekekért és az emberekért felfelé is és ellenszélben is
  6. következetesség (feladatkiadás, nyomon követés, visszajelzés adás)
  7. fair bánásmód másokkal
  8. átlátható, kiszámítható, elvhű működés
  9. a gyengébbek felkarolása
  10. példamutatás
  11. tisztesség
  12. az ígéretek betartása
  13. érdeklődő odafordulás a másik felé
  14. önzetlen segítségnyújtás, támogatás
  15. a hibák, tévedések beismerése, akár önirónia
  16. krízishelyzetekben a higgadtság megőrzése
  17. szerénységgel/alázattal párosuló egészséges magabiztosság
  18. nehéz, kellemetlen döntések meghozatala és végrehajtása
  19. vízió
  20. szisztematikus, kitartó haladás a jövőkép felé, tűzön-vízen át

Biztosan lehetne még folytatni a sort, hirtelen ezek jutottak az eszembe. Most komolyan, tényleg azt gondoljuk, hogy a közelebbi emberi kapcsolat majd mindezeket felülírja? Persze ha a fenti listából nem sokkal büszkélkedhet egy vezető, nem csodálom, hogy csak a pozíciójába és a formális hatalmába tud kapaszkodni.

More blog posts:

Kulcs az eredményességhez: norma és kivétel

Akár a munkában, akár a magánéletben szeretnénk valamiféle eredményt elérni, célokat megvalósítani, megkerülhetetlen kérdés, hogy a mindennapi működésünkben mi számít normának, és mi kivételnek. Az fogja meghatározni a végkifejletet, amit nagy számban, szokásként ismétlünk, nem az, amit alkalmanként cselekszünk. Vegyünk néhány példát az önreflexióhoz!

Read more »

Mire jó a magas IQ?

Biztosan már Te is töltöttél ki puszta kíváncsiságból – vagy kötelező jelleggel, pl. állásinterjú során – IQ-tesztet. Kijavították, megvolt az értékelés, és kaptál egy számot. Ha a szerencsésebbek közé tartozol, akkor átlagos vagy afeletti eredmény született. Vajon a kapott eredményből milyen következtetéseket lehet levonni az munkára és személyiségre vetítve?

Read more »