Nem a távolságtartás a tekintély fő forrása. Íme 20 másik lehetőség.

Újra meg újra felbukkan az orrom előtt az az erőteljes meggyőződés, hogy egy rendes vezető nem barátkozik össze a beosztottaival, mert akkor azzal vissza fognak élni, és nem fog tudni tőlük követelni. Mintha a vezetői tekintély elsősorban a pozícióból vagy a távolságtartásból táplálkozna. Nem vitatva persze, hogy egyes embertársaink bármiféle helyzettel képesek visszaélni, felsorolnék húsz egyéb lehetséges alkotóelemet, a teljesség igénye nélkül, amiből felépülhet a (vezetői) tekintélyünk:
  1. szaktudás/képességek/bölcsesség/átlátóképesség rendszeres demonstrálása
  2. megszerzett tapasztalatok
  3. eddig elért eredmények
  4. tudatos vezetői működés
  5. erő és állóképesség: kiállás a célokért, az érdekekért és az emberekért felfelé is és ellenszélben is
  6. következetesség (feladatkiadás, nyomon követés, visszajelzés adás)
  7. fair bánásmód másokkal
  8. átlátható, kiszámítható, elvhű működés
  9. a gyengébbek felkarolása
  10. példamutatás
  11. tisztesség
  12. az ígéretek betartása
  13. érdeklődő odafordulás a másik felé
  14. önzetlen segítségnyújtás, támogatás
  15. a hibák, tévedések beismerése, akár önirónia
  16. krízishelyzetekben a higgadtság megőrzése
  17. szerénységgel/alázattal párosuló egészséges magabiztosság
  18. nehéz, kellemetlen döntések meghozatala és végrehajtása
  19. vízió
  20. szisztematikus, kitartó haladás a jövőkép felé, tűzön-vízen át

Biztosan lehetne még folytatni a sort, hirtelen ezek jutottak az eszembe. Most komolyan, tényleg azt gondoljuk, hogy a közelebbi emberi kapcsolat majd mindezeket felülírja? Persze ha a fenti listából nem sokkal büszkélkedhet egy vezető, nem csodálom, hogy csak a pozíciójába és a formális hatalmába tud kapaszkodni.

More blog posts:

A klasszikus “mindenki hülye” ciklus

Kitalálok egy nagyszerű új folyamatot vagy hatékonyságjavító intézkedést. Mivel egyedül is elég okos vagyok és teljesen egyértelmű számomra a dolog, nem kérdezek meg a témában senkit, pláne azokat nem, akik majd csinálni fogják, vagy akiket érint.

Read more »

Hová tegyük a fókuszunkat ingoványos mindennapjainkban?

Épp újraolvasom Daniel Goleman Fókusz című könyvét, melyben egy rövid történetet mesél a szerző egy orvosról, aki a 2010-es haiti földrengés után Port-au-Prince egyetlen kórházába érkezett segítséget nyújtani. Nem volt se víz, se áram, se élelmiszer, helyette a kórház udvarán ezerötszáz ellátásra váró ember, köztük sokan nagyon elkeserítő kondícióban.

Read more »

Amikor a vezetőnek fel kell tűrnie az ingujját

Hadd kezdjem egy friss, személyes élménnyel. A fiam és az egész osztálya évek óta közreműködik egy gyerekzenekarban, melynek alapítója és szíve egy kiváló, régi motoros népzenész. Már az első perctől tátott szájjal néztem, hogy válogatás nélkül mindenki benne van az együttesben, függetlenül zenei tehetségétől vagy előképzettségétől, énekesként és furulyásként.

Read more »