A te felelősséged, amit beviszel a munkahelyre

Nemrég találkoztam egy indianai egészségügyi szolgáltató ajtaján lefényképezett felirattal, ami az oda belépőket figyelmeztette (szabad fordításban): “Kérjük vállalj felelősséget az energiákért, amiket ide behozol! A szavaid számítanak. A viselkedésed számít.

A betegeink és a munkatársaink számítanak. Vegyél egy mély levegőt, és bizonyosodj meg róla, hogy ura vagy az energiáidnak, mielőtt belépsz. Köszönjük!” Persze fogalmam sincs, milyen hatást gyakorol a felirat, hogy vajon akiknek igazán szól, szoktak-e bármit is elolvasni, és ha esetleg igen, képesek-e az értő olvasásra és az önreflexióra. Mindenesetre hetekig érlelődött bennem, hogy tulajdonképpen bármilyen munkahelyre való belépésre jól értelmezhető ez a figyelmeztetés. Akár beosztott dolgozó valaki, akár vezető. Azzal a különbséggel, hogy a vezető felelőssége az általa kiváltott hatás mértéke miatt jelentősebb.

Íme egy hevenyészett lista arról, hogy mi mindent érdemes behozni a munkahelyre: lelkesedés, szakértelem, humor, jókedv, motiváció, kezdeményezés, érdeklődés, kíváncsiság, szorgalom, kritikus gondolkodás, ötletek, osztatlan figyelem, meghallgatás, igényesség, felelősségvállalás, kitartás, célok, fegyelmezettség, játékosság, lojalitás, elkötelezettség, hit, értékek, empátia, határozottság, érdekérvényesítés, együttműködési hajlandóság, tanulási kedv, kísérletezésre való nyitottság, önkritika, önkontroll, barátságosság, udvariasság, tisztelet, szeretet, tapintatos őszinteség, megbízhatóság, nagylelkűség, segítőkészség, stb, stb.

Ezeket pedig célszerű inkább kívül hagyni: keserűség, motivációhiány, hitevesztettség, általános negatív hozzáállás, destruktív kritizálás, fikázás, becsmérlés, cinizmus, gonoszkodás, irigykedés, düh, agresszivitás, indulatáttétel, pampogás, kifogáskeresés, felelősséghárítás, mások folyamatos traktálása politikai és egyéb nézeteinkkel megosztó témákban, káröröm, rosszindulat, szarrágás, kötekedés, igénytelenség, trehányság, nemtörődömség, és még hosszasan sorolhatnánk.

Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a munkahelyi közösségben csak pozitív dolgokról lehetne beszélni, rózsaszín ködöt kéne eregetni magunk körül, vagy hogy ne keletkezhetne például a fent felsorolt negatív érzelmek, attitűdök egyike-másika a munkahelyen. Csupán azt állítom, ami az amerikai kórház feliratán is szerepel: a szavaid számítanak, a viselkedésed számít, és a munkatársak is számítanak. A szavaid és a viselkedésed pedig jelentősen befolyásolják mások közérzetét, motivációját, életkedvét. Pláne, ha vezetőként dolgozol.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

A mobil tanulás hatása az üzleti eredményekre

Nagy öröm látni, amikor mások is erőfeszítést tesznek arra vonatkozóan, hogy a különféle képzési kezdeményezések eredményességét adatokkal is alá tudják támasztani. Az úgy volt, hogy összefogott a Fuse nevű digitális tanulási keretrendszer fejlesztő cég (nem, nem Learning Mangement System, hanem egy másféle alternatíva), a University College London Artificial Intelligence központja, valamint ügyfelük, a 420 kiskereskedelmi üzletében 3000 alkalmazottat foglalkoztató Carpetright cég, kb. olyasmi profillal, mint itthon a Diego.

Read more »

Ha nincs akarat, a legprofibb segítő is kevés lesz

A napokban tekintettük meg a Katonában a Háztűznéző című előadást, amit Gogol eredetileg Kérők címen kezdett el írni, több mint 180 évvel ezelőtt. A darabnak valószínűleg több rétege van, de engem az fogott meg, hogy az író milyen jól megragadja művében a felszínességet, a tehetetlenséget, a motiválatlan tengés-lengést, a sült galamb szájba repülésének igényét, persze nem megelégedve akármilyen fűszerezéssel. A kimondhatatlan vezetéknevű orosz hivatalvezető, ránézésre negyvenes agglegény nősülni “szándékozik”, bár a kerítő asszonyság három hónap alatt nem tudta elérni nála, hogy egyetlen célszemélyt is felkeressen.

Read more »

Kritizálás helyett inkább gondolkodj kritikusan

Ugyanis annak több értelme van. A kritizálás leggyakrabban arról szól, hogy valaki más tevékenységének eredményében találunk kifogásolni valót, elsősorban a saját nézőpontunkból, saját tapasztalataink, meggyőződéseink, hiedelemrendszerünk, tudásunk és látókörünk alapján. A kritizálás tehát mindezeknek köszönhetően egyrészt meglehetősen gyenge alapokon áll, másrészt igen ritkán tartalmaz jól megvalósítható, kontextusba illő alternatív megoldási javaslatot. A klasszikus mondást idézve: fikázni könnyű, alkotni nehéz.

Read more »