A te felelősséged, amit beviszel a munkahelyre

Nemrég találkoztam egy indianai egészségügyi szolgáltató ajtaján lefényképezett felirattal, ami az oda belépőket figyelmeztette (szabad fordításban): “Kérjük vállalj felelősséget az energiákért, amiket ide behozol! A szavaid számítanak. A viselkedésed számít.

A betegeink és a munkatársaink számítanak. Vegyél egy mély levegőt, és bizonyosodj meg róla, hogy ura vagy az energiáidnak, mielőtt belépsz. Köszönjük!” Persze fogalmam sincs, milyen hatást gyakorol a felirat, hogy vajon akiknek igazán szól, szoktak-e bármit is elolvasni, és ha esetleg igen, képesek-e az értő olvasásra és az önreflexióra. Mindenesetre hetekig érlelődött bennem, hogy tulajdonképpen bármilyen munkahelyre való belépésre jól értelmezhető ez a figyelmeztetés. Akár beosztott dolgozó valaki, akár vezető. Azzal a különbséggel, hogy a vezető felelőssége az általa kiváltott hatás mértéke miatt jelentősebb.

Íme egy hevenyészett lista arról, hogy mi mindent érdemes behozni a munkahelyre: lelkesedés, szakértelem, humor, jókedv, motiváció, kezdeményezés, érdeklődés, kíváncsiság, szorgalom, kritikus gondolkodás, ötletek, osztatlan figyelem, meghallgatás, igényesség, felelősségvállalás, kitartás, célok, fegyelmezettség, játékosság, lojalitás, elkötelezettség, hit, értékek, empátia, határozottság, érdekérvényesítés, együttműködési hajlandóság, tanulási kedv, kísérletezésre való nyitottság, önkritika, önkontroll, barátságosság, udvariasság, tisztelet, szeretet, tapintatos őszinteség, megbízhatóság, nagylelkűség, segítőkészség, stb, stb.

Ezeket pedig célszerű inkább kívül hagyni: keserűség, motivációhiány, hitevesztettség, általános negatív hozzáállás, destruktív kritizálás, fikázás, becsmérlés, cinizmus, gonoszkodás, irigykedés, düh, agresszivitás, indulatáttétel, pampogás, kifogáskeresés, felelősséghárítás, mások folyamatos traktálása politikai és egyéb nézeteinkkel megosztó témákban, káröröm, rosszindulat, szarrágás, kötekedés, igénytelenség, trehányság, nemtörődömség, és még hosszasan sorolhatnánk.

Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a munkahelyi közösségben csak pozitív dolgokról lehetne beszélni, rózsaszín ködöt kéne eregetni magunk körül, vagy hogy ne keletkezhetne például a fent felsorolt negatív érzelmek, attitűdök egyike-másika a munkahelyen. Csupán azt állítom, ami az amerikai kórház feliratán is szerepel: a szavaid számítanak, a viselkedésed számít, és a munkatársak is számítanak. A szavaid és a viselkedésed pedig jelentősen befolyásolják mások közérzetét, motivációját, életkedvét. Pláne, ha vezetőként dolgozol.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

Ne higgy az alkalmi oktatások ígéreteinek!

A 21. században sem tapasztalhatunk észrevehető változás azzal a meggyőződéssel kapcsolatban, hogy ha új tudásra vagy képességekre van szükség, akkor be kell utalni az embereket egy oktatásra, ahol majd jól megokosítják őket. Az észosztó figura a rendelkezésére álló tudomány minél nagyobb hányadával nyakon önti a hallgatóságát, majd pedig mindenki abban bízik, hogy a résztvevők a hallottak alapján varázsütésre megváltoztatják a gondolkodásmódjukat, hiedelemrendszerüket, viselkedésüket és szokásaikat, sőt, fejlődni fognak a képességeik. Aztán kerek szemekkel csodálkozik mindenki, hogy az ég világon semmi nem változik.

Read more »

Konzultáció helyett inzultáció?

Pár éve egy jól prosperáló nagyvállalat tulajdonosa kért fel tanácsadónak. Dacára annak, hogy minden királyság volt náluk, nagyon szenvedett attól, hogy mennyire hiányolja a “tulajdonosi szemléletet” a vezetőitől. Láthatóan bizonytalan volt abban, hogy mit is kellene tennie. Mivel a vezérigazgató is ő volt egyben, végül azt mondtam neki, hogy “te egy kiváló üzleti érzékkel megáldott géniusz vagy, de nagyon nehézzé teszed az életet magad és a céged számára is azzal, hogy két fronton is meg akarod mutatni mindezt. Szerintem azt kellene választanod, amiben igazán erősnek, tehetségesnek érzed magad. Ha ez a tulajdonosi szerep, akkor a napi vezetést másra kell hagynod.”

Read more »

A Nagy Komfortzóna Teszt

Már sokszor, de még messze nem elégszer ekéztem azt a gyenge lábakon álló féligazságot, hogy kifejezetten a komfortzónánkon kívül lenne megtalálható “a” tanulási zónánk. Amennyire utána tudtam nézni, honnan fúj a szél, egy Tom Senninger nevű német tanár jól kinéző és hangzó modelljét nyelik be és osztják szénné a népek kritika nélkül, ami állítólag Lev Szemjonovics Vigotszkij (1896-1934), szovjet pszichológus “legközelebbi fejlődési zóna” koncepciójának popularizált változata.

Read more »