A te felelősséged, amit beviszel a munkahelyre

Nemrég találkoztam egy indianai egészségügyi szolgáltató ajtaján lefényképezett felirattal, ami az oda belépőket figyelmeztette (szabad fordításban): “Kérjük vállalj felelősséget az energiákért, amiket ide behozol! A szavaid számítanak. A viselkedésed számít.

A betegeink és a munkatársaink számítanak. Vegyél egy mély levegőt, és bizonyosodj meg róla, hogy ura vagy az energiáidnak, mielőtt belépsz. Köszönjük!” Persze fogalmam sincs, milyen hatást gyakorol a felirat, hogy vajon akiknek igazán szól, szoktak-e bármit is elolvasni, és ha esetleg igen, képesek-e az értő olvasásra és az önreflexióra. Mindenesetre hetekig érlelődött bennem, hogy tulajdonképpen bármilyen munkahelyre való belépésre jól értelmezhető ez a figyelmeztetés. Akár beosztott dolgozó valaki, akár vezető. Azzal a különbséggel, hogy a vezető felelőssége az általa kiváltott hatás mértéke miatt jelentősebb.

Íme egy hevenyészett lista arról, hogy mi mindent érdemes behozni a munkahelyre: lelkesedés, szakértelem, humor, jókedv, motiváció, kezdeményezés, érdeklődés, kíváncsiság, szorgalom, kritikus gondolkodás, ötletek, osztatlan figyelem, meghallgatás, igényesség, felelősségvállalás, kitartás, célok, fegyelmezettség, játékosság, lojalitás, elkötelezettség, hit, értékek, empátia, határozottság, érdekérvényesítés, együttműködési hajlandóság, tanulási kedv, kísérletezésre való nyitottság, önkritika, önkontroll, barátságosság, udvariasság, tisztelet, szeretet, tapintatos őszinteség, megbízhatóság, nagylelkűség, segítőkészség, stb, stb.

Ezeket pedig célszerű inkább kívül hagyni: keserűség, motivációhiány, hitevesztettség, általános negatív hozzáállás, destruktív kritizálás, fikázás, becsmérlés, cinizmus, gonoszkodás, irigykedés, düh, agresszivitás, indulatáttétel, pampogás, kifogáskeresés, felelősséghárítás, mások folyamatos traktálása politikai és egyéb nézeteinkkel megosztó témákban, káröröm, rosszindulat, szarrágás, kötekedés, igénytelenség, trehányság, nemtörődömség, és még hosszasan sorolhatnánk.

Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a munkahelyi közösségben csak pozitív dolgokról lehetne beszélni, rózsaszín ködöt kéne eregetni magunk körül, vagy hogy ne keletkezhetne például a fent felsorolt negatív érzelmek, attitűdök egyike-másika a munkahelyen. Csupán azt állítom, ami az amerikai kórház feliratán is szerepel: a szavaid számítanak, a viselkedésed számít, és a munkatársak is számítanak. A szavaid és a viselkedésed pedig jelentősen befolyásolják mások közérzetét, motivációját, életkedvét. Pláne, ha vezetőként dolgozol.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

Van-e értelme manapság a személyes évtervezésnek?

Annak ellenére, hogy jópár éve lelkes gyakorlója és propagálója vagyok a december végén aktuális személyes évértékelésnek és évtervezésnek, az idén felmerült bennem, hogy egy ilyen bizonytalan és nehezen kiszámítható időszakban mennyi értelme van egyáltalán ennek az egésznek. Lehet, hogy le se töltöm az aktuális doksit, lamentáltam.

Read more »

Ha nincs kimondott szenvedélyed, a vízhólyagokat is követheted

Érdekes kérdést feszeget Dan Cable, a London Business School szervezeti viselkedés professzora a Harvard Business Review honlapján nemrég megjelent írásában. Úgy érzi, hogy túl általános és nehezen megfogható az a tanács, hogy “kövesd a szenvedélyed”, és annak megfelelően válassz vagy módosíts karriert.

Read more »

Megpróbáltad-e már egyáltalán, és hányszor?

Munkám során folyamatosan találkozom azokkal a különféle nehézségekkel, amikkel a vezetők küzdenek a mindennapokban. Nem meglepő módon ezek a kihívások jelentős arányban kötődnek emberekhez, legyenek azok beosztottak, középvezetők, vezetőtársak, felettesek vagy épp külföldi kollégák. Gyakran tapasztalom, hogy idejekorán feladják a próbálkozást, hogy nekifeszüljenek a probléma megoldásának.

Read more »