A siker nyerő hármasához még egy kritikus hozzávaló

Ugyebár nagyon nem mindegy, mennyire hiteles forrásokból merít az ember, midőn gondolkodását formálja és cselekedeteit kiválasztja. Mi a Menedzsmentornál igyekszünk építeni a tudományra, annak minden hibájával és korlátaival együtt, hiszen még mindig azt találjuk a legértelmesebb kiindulópontnak, összehasonlítva a tudatlan magabiztossággal vagy a hasra ütés jellegű spekulálgatással. A mi szakmánkat tekintve leginkább a pszichológia, a vezetés-, a viselkedés- és az idegtudomány az, ami elég hasznos, ha ott áll a háttérben a munkáink során, némi JPE-vel, azaz Józan Paraszti Ésszel fűszerezve.

Az a vád még sose ért bennünket, hogy ne lennénk elég parasztok, tehát ez jól megy nekünk… És hogy beszűkültté se váljunk, a gondolkodásunkat olyan nagyformátumú véleményvezérek is alakítják, mint az általam rendszeresen emlegetett Besenyő Pista bácsi, vagy épp az ebben a cikkben idézésre kerülő művészek, jelesül az Animal Cannibals és Zach Galifianakis. Ha esetleg nem mond így semmit az utóbbi színész-humorista neve, azonnal be fog ugrani a Másnaposok című trilógiából: ő volt az ifjú ara fél-retardált, pufók, szakállas öcsikéje, a balul elsült legénybúcsú balul elsülésének egyik epicentruma.

Kezdjük tehát a sikeresség első három kulcsösszetevőjével, az Animal Cannibals munkásságának bázisán. Ekként fogalmaz a költő:

        “Szerintem nem kell, hogy örökké hátranézz
        Előtted ott a cél a zászló neked leng
        Tudod a siker kapujánál a tehetség számít
        No meg a kitartás és a szerencse 
        Minden ember más de fontos a tisztelet
        Te is tiszteled azt aki olyat tud ami nem megy neked
        Mert ahogy a klikk mondja: ismerd meg a másik embert
        Ez jó de fontos, hogy a sort magaddal kezd el
        Legyél tisztában önmagaddal
        Mire vársz?
        Tudd meg végre magadról, hogy miben vagy ász
        Tehát próbáld ki magad mindenben
        A sportban a munkában a művészetekben
        És hogyha megtaláltad azt amihez a legjobban értesz
        Akkor gyakorolj és fejleszd a képességed
        Azért, hogy legyen egy olyan dolog amiben te vagy a legjobb
        Na gyerünk gyűrd a tehetséged alá a csúcsot!”

Ha esetleg valakit nem győzőtt volna meg Qka MC és Ricsipí, akkor a tehetség/adottságok kérdésében figyelmébe ajánlom a pozitív pszichológia képviselőinek széles arzenálját, továbbá az idegtudósok ide vonatkozó megállapításait a szinapszisokról, az idegpályákról és a myelinburokról. Kitartásügyileg érdemes Malcolm Gladwell Outliers című könyvét elolvasni, bár a megfelelően kibalanszírozott szellemi cuvée érdekében célszerű a “deliberate practice” fogalmával is megismerkedni, például Geoff Colvin Talent is Overrated című írásából. Aki saját élménnyel igazolja épp azt a kognitív torzítást, miszerint szisztematikusan alulbecsüljük a szerencse szerepét a sikerben, annak büntetésből egy vastagabb könyv jár: a közgazdasági Nobel-díjas pszichológus, Daniel Kahneman Thinking Fast and Slow című művén lenne érdemes átrágnia magát.
Akinek erre nincs ingerenciája, nyugodtan hihet a fenti rappereknek és akár nekem is, mert én becsülettel átnyálaztam ezeket a forrásanyagokat. A Fila Rap Jam alapítói ugyanis korrekt konklúziókat vontak le, akármiből is.

És akkor jöjjön az ígért extra elem, a szőrös másnapost megformáló művésztől! “Destroy the idea that you have to be constantly working or grinding in order to be successful. “Embrace the concept that rest, recovery, reflection are essential parts of the progress towards a successful and happy life.” – fogalmazott Zach Galifianakis. Azaz szabad fordításban: ki kéne kukázni az elképzelést, hogy folyamatosan gürcölni meg darálni kell a siker érdekében, és főkéne fogni, hogy a pihenés, az újratöltődés és a reflektálás alapvető elemei a sikerhez és a boldog élethez vezető útnak. Na most beüt rögtön a kognitív disszonancia, hogy nem az előbb mondtuk, hogy kitartóan kell rajta melózni??? De igen, és ez a két dolog egyszerre igaz. Kemény, kitartó munka és szisztematikus gyakorlás szükséges a tartós és fenntartható sikerhez (a megfelelő adottságok és a jó csillagállás mellett), de mivel az ember ritmikus lény (lásd a számtalan példát rá a biológiai működésünkben), akkor tudunk igazán jól fejlődni, ha fizikailag és szellemileg is rendszeresen megállunk pihenni, töltekezni, reflektálni. Tehát nem csak nyomjuk ész nélkül, mint süket a csengőt.

Megfigyelésem szerint ez utóbbit rontják el sokszor azok a tehetséges, hatalmas munkabírású, szorgalmas emberek, akik úgy járnak el, mint Stephen R. Covey történetében az elemekkel és a tompa szerszámával küzdő favágó, akihez odamegy egy arra sétáló járókelő, és javasolja neki a fűrész megélezését. A munkás azonban visszautasítja a felvetést, mivel nem ér erre rá, akkora kupac rönk várja még…

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

Nem a távolságtartás a tekintély fő forrása. Íme 20 másik lehetőség.

Újra meg újra felbukkan az orrom előtt az az erőteljes meggyőződés, hogy egy rendes vezető nem barátkozik össze a beosztottaival, mert akkor azzal vissza fognak élni, és nem fog tudni tőlük követelni. Mintha a vezetői tekintély elsősorban a pozícióból vagy a távolságtartásból táplálkozna. Nem vitatva persze, hogy egyes embertársaink bármiféle helyzettel képesek visszaélni, felsorolnék húsz egyéb lehetséges alkotóelemet, a teljesség igénye nélkül, amiből felépülhet a (vezetői) tekintélyünk:

Read more »

Miért távoznak mégis a kollégák, ha egyébként normális a főnök?

Nem csak itthon gond a munkatársak, különösen a jó emberek megtartása, hanem olyan nagy és valószínűleg vonzó munkáltatóknál is, mint a Facebook. Tavaly írt egy cikket a Harvard Business Review-ban a kapcsolódó vizsgálódásaikról és tapasztalataikról három HR-esük egy Wharton professzorral együttműködésben. Szinte már természetes egy efféle cégnél, hogy a Google-hez hasonlóan van egy olyan csapatuk, akik a munkatársakkal kapcsolatos adatokat elemzik (People Analytics Team).

Read more »

Jön az interjúrobot. Ez jó vagy rossz hír a toborzóknak?

A mesterséges intelligencia keze kezdi betenni a lábát a klasszikusan humán területekre is. Bizarr, nem? Nem feltétlenül. Az emberek által végzett kiválasztási tevékenységek során jelentős befolyásoló hatása van az (ismert vagy nem tudatos) előítéleteknek: az első benyomás néhány másodperce vagy perce alatt bekerül a jelölt valamelyik skatulyánkba, aztán jó eséllyel ott is fog maradni, legyen az pozitív vagy negatív előfeltételezés.Olyan tényezőkre gondolhatunk itt, mint a nem, az életkor, a származás, a megjelenés, a beszédhang, a kinézet vagy a képzettség.

Read more »