A mobil tanulás hatása az üzleti eredményekre

Nagy öröm látni, amikor mások is erőfeszítést tesznek arra vonatkozóan, hogy a különféle képzési kezdeményezések eredményességét adatokkal is alá tudják támasztani. Az úgy volt, hogy összefogott a Fuse nevű digitális tanulási keretrendszer fejlesztő cég (nem, nem Learning Mangement System, hanem egy másféle alternatíva), a University College London Artificial Intelligence központja, valamint ügyfelük, a 420 kiskereskedelmi üzletében 3000 alkalmazottat foglalkoztató Carpetright cég, kb. olyasmi profillal, mint itthon a Diego.

A kérdés, amit szerettek volna megválaszolni az összefogás során, az volt, hogy a digitális tanulás eredményez-e mérhető teljesítményjavulást az értékesítésben.

A következő megközelítést alkalmazták: megkeresték azokat az embereket a szervezetben, akik valamit igen jól csináltak, lepárolták a tudományuk lényegét egy-egy három perc alatt abszolválható mikrotanulási (bite sized) egységbe, és ezeket a kis falatkákat a munkatársak a saját mobiltelefonjukon keresztül tudták elérni (mobile learning). Hogy legyen benchmark, olyan terméket választottak a méréshez, amit már évek óta forgalmaznak, ismerik a szezonalitását, és van historikus adatuk 3 évre visszamenőleg. A digitális képzés indításától 9 hónapig ment a kutatás, megnézték a teljesítményadatokat, és összehasonították az előző évekével. Az eredmény statisztikailag szignifikáns volt: átlagosan 13%-os növekmény tapasztaltak a program 9 hónapjában. A szórás plusz-mínusz 5% volt, tehát még a legrosszabb esetben is 8% emelkedést mértek.

De további izgalmas információk is keletkeztek az adatokból. A rollout első hónapjában 30%-os volt az értékesítés növekedése, és a grafikon a 9 hónap során 10% köré esett vissza. Az Ebbinghaus-féle felejtési görbével nagyjából megegyezett a teljesítményjavulás görbéje is. Ebből levonták azt a következtetést, hogy egy egyszeri kurzus nem elégséges, akkor sem, ha korszerű. Amit a siker egyik kulcsának könyveltek el, az az volt, hogy a munkanap során használták a mobiltanulási eszközt, így az ismeretszerzés és az alkalmazás időpontja közel került egymáshoz. Ahogy azonban a cég HR igazgatója fogalmazott: a kiválóság üvegbe töltése és átadása önmagában nem hoz tartós változást a szokásokban és a viselkedésben. Rájöttek, hogy a személyes szálra is szükség van ahhoz, hogy a program még sikeresebb legyen: az egymástól való tanulásra és coaching támogatásra. Erre mennek tehát tovább. Azaz pont olyan irányban keresgélnek, mint amiben mi is mértünk nemrég bíztató eredményeket: a blended megoldás felé.

Jó érzés számomra, hogy ilyen hiteles megközelítéssel és forrásból kapunk visszaigazolást azokra a szempontokra, amiket a vezetői viselkedésváltozást elősegítő Act2Manage, és a beosztottak soft skill fejlesztését megcélzó, rövidesen elkészülő Act2Improve app előállításánál fontosnak tartottunk. A hagyományos e-learning helyett a mobil mikrotanulás, az on-the-job jelleg, a facilitálás, a viselkedésváltoztatásra való összpontosítás, valamint a blended megközelítés létjogosultságát egyre több mérés fogja érzésem szerint bizonyítani. De ugyebár először meg kell csinálni az eszközöket (ehhez sok munkát és pénzt kell befektetni), utána ki kell őket próbálni élesben (ehhez az inovatív megoldásokra nyitott ügyfelek szükségeltetnek), és csak ezeket követően van mit mérni egyáltalán. A digitális eszközök azonban gyűjtik az adatokat, így a használat termelni fogja az elemezhető információkat.

More blog posts:

Miért találunk kevés jó vezetőt?

Sok szakembernek relatíve ködös elképzelése van arról, hogy mi tesz vezetővé valakit, mit is csinál egy vezető pontosan. Számtalan cikket olvasni arról, hogy mi a 21. századi vezető 3-5 legfontosabb ismérve, több előadásban karcolgatják az érthetetlen fogalmak felszínét, így hevítve a fingot a volfrám olvadáspontja fölé. Kb. ilyesmikre bukkanhatunk: brilliáns stratéga, kreatív megoldóember, tulajdonosi szemlélet, magas EQ, optimista, és más hasonló adottságok.

Read more »

A jóllét tudománya

A 2020-as évet egy MOOC kurzussal indítottam (ami aztán egy új e-könyv megírására is inspirált tavasszal), és egy másik MOOC képzéssel fejeztem be, a neves Yale Egyetemtől. Ez utóbbi a jóllét tudományos hátteréről szólt, ahogy a címéből is félreérthetetlenül kiderül: The Science of Well-being. Már régóta rajta volt a listámon, hogy egyszer végigmegyek rajta az akácos út helyett.

Read more »

Van-e értelme manapság a személyes évtervezésnek?

Annak ellenére, hogy jópár éve lelkes gyakorlója és propagálója vagyok a december végén aktuális személyes évértékelésnek és évtervezésnek, az idén felmerült bennem, hogy egy ilyen bizonytalan és nehezen kiszámítható időszakban mennyi értelme van egyáltalán ennek az egésznek. Lehet, hogy le se töltöm az aktuális doksit, lamentáltam.

Read more »

Stay updated!

Subscribe to our newsletter!