A mobil tanulás hatása az üzleti eredményekre

Nagy öröm látni, amikor mások is erőfeszítést tesznek arra vonatkozóan, hogy a különféle képzési kezdeményezések eredményességét adatokkal is alá tudják támasztani. Az úgy volt, hogy összefogott a Fuse nevű digitális tanulási keretrendszer fejlesztő cég (nem, nem Learning Mangement System, hanem egy másféle alternatíva), a University College London Artificial Intelligence központja, valamint ügyfelük, a 420 kiskereskedelmi üzletében 3000 alkalmazottat foglalkoztató Carpetright cég, kb. olyasmi profillal, mint itthon a Diego.

A kérdés, amit szerettek volna megválaszolni az összefogás során, az volt, hogy a digitális tanulás eredményez-e mérhető teljesítményjavulást az értékesítésben.

A következő megközelítést alkalmazták: megkeresték azokat az embereket a szervezetben, akik valamit igen jól csináltak, lepárolták a tudományuk lényegét egy-egy három perc alatt abszolválható mikrotanulási (bite sized) egységbe, és ezeket a kis falatkákat a munkatársak a saját mobiltelefonjukon keresztül tudták elérni (mobile learning). Hogy legyen benchmark, olyan terméket választottak a méréshez, amit már évek óta forgalmaznak, ismerik a szezonalitását, és van historikus adatuk 3 évre visszamenőleg. A digitális képzés indításától 9 hónapig ment a kutatás, megnézték a teljesítményadatokat, és összehasonították az előző évekével. Az eredmény statisztikailag szignifikáns volt: átlagosan 13%-os növekmény tapasztaltak a program 9 hónapjában. A szórás plusz-mínusz 5% volt, tehát még a legrosszabb esetben is 8% emelkedést mértek.

De további izgalmas információk is keletkeztek az adatokból. A rollout első hónapjában 30%-os volt az értékesítés növekedése, és a grafikon a 9 hónap során 10% köré esett vissza. Az Ebbinghaus-féle felejtési görbével nagyjából megegyezett a teljesítményjavulás görbéje is. Ebből levonták azt a következtetést, hogy egy egyszeri kurzus nem elégséges, akkor sem, ha korszerű. Amit a siker egyik kulcsának könyveltek el, az az volt, hogy a munkanap során használták a mobiltanulási eszközt, így az ismeretszerzés és az alkalmazás időpontja közel került egymáshoz. Ahogy azonban a cég HR igazgatója fogalmazott: a kiválóság üvegbe töltése és átadása önmagában nem hoz tartós változást a szokásokban és a viselkedésben. Rájöttek, hogy a személyes szálra is szükség van ahhoz, hogy a program még sikeresebb legyen: az egymástól való tanulásra és coaching támogatásra. Erre mennek tehát tovább. Azaz pont olyan irányban keresgélnek, mint amiben mi is mértünk nemrég bíztató eredményeket: a blended megoldás felé.

Jó érzés számomra, hogy ilyen hiteles megközelítéssel és forrásból kapunk visszaigazolást azokra a szempontokra, amiket a vezetői viselkedésváltozást elősegítő Act2Manage, és a beosztottak soft skill fejlesztését megcélzó, rövidesen elkészülő Act2Improve app előállításánál fontosnak tartottunk. A hagyományos e-learning helyett a mobil mikrotanulás, az on-the-job jelleg, a facilitálás, a viselkedésváltoztatásra való összpontosítás, valamint a blended megközelítés létjogosultságát egyre több mérés fogja érzésem szerint bizonyítani. De ugyebár először meg kell csinálni az eszközöket (ehhez sok munkát és pénzt kell befektetni), utána ki kell őket próbálni élesben (ehhez az inovatív megoldásokra nyitott ügyfelek szükségeltetnek), és csak ezeket követően van mit mérni egyáltalán. A digitális eszközök azonban gyűjtik az adatokat, így a használat termelni fogja az elemezhető információkat.

More blog posts:

A puhány megmondóember antagonisztikus ellentét?

A legtöbb vezetőt akkor tekintik kompetensnek, ha képesek megoldani problémákat, ki tudják találni, hogy mit kellene tenni egy adott helyzetben vagy épp össze tudják szedni, hogy egy feladat elvégzéséhez milyen támogatásra van szükségük. A sikereikhez hozzájárul az is, hogy ügyesen érvelnek vagy vitatkoznak olykor, így gyakorolva hatást a kollégáikra. Mondhatnánk úgy is, hogy a vállalatok vezetői ideálja egy „határozott faszagyerek”.

Read more »

A kreativitás szokásáról pár gondolat

Több helyen olvastam már arról, hogy a kreativitás tulajdonképpen szokás, nem egy különleges, veleszületett tehetség megnyilvánulása néhány kiváltságos ember esetében. Mindannyian lehetünk kreatívak, amikor kitalálunk valamit, és azt meg is valósítjuk. A fiam például kapott egy pirográfot (ha esetleg valaki nem tudná, mint ahogy én se hallottam még róla egészen a közelmúltig, ez egy olyan eszköz, amivel fába lehet égetni különféle mintákat, feliratokat, tehát egy írószerszám), a téli szünetben rendszeresen kiment a kertbe, fűrészelt magának egy deszkadarabot, aztán arra rajzolgatott, írogatott.

Read more »

Az akaraterő csapdája

Amikor látunk másokat megvalósítani a vágyaikat, elérni a céljaikat gyakran csodáljuk a karakterüket, elszántságukat, amivel megáldotta őket a sors. Azt gondolhatjuk, hogy ha valamit igazán eltökélten akarunk, akkor az sikerülni fog. Sajnos azonban túlságosan leegyszerűsítjük a változtatások természetét, amikor azt a tanulságot vonjuk le, hogy pusztán az akaraterőn múlik, hogy elérjük-e a kitűzött célt.

Read more »