10 dolog, amit megtanultunk a digitális vezetőfejlesztésről hét év alatt

Amikor Dobay Robi kollégám 2014-ben felhívott azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Telekom szívesen venné, ha fejlesztenénk számukra egy szerethető, a napi vezetői munkát támogató mobil applikációt, válaszom nem tűrte a nyomdafestéket. A vezetők fejlesztése nem könnyű vállalkozás, majd pont a telefon fogja helyettünk megoldani – gondoltam.

De ő nem adja fel egykönnyen, rávett, hogy menjünk el az ügyfélhez és hallgassuk meg az igényüket. Ott aztán kedvet kaptunk mindnyájan a dologhoz, és útjára indult az Act2Manage app. Azóta eltelt hét év (illetve nyolc is az első megbeszélés óta), jó pár hazai és multinacionális cégnél vezettük be, de talán arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy országhatárainkon túl is használják. Olyan vállalatok, mint az AUDI ingolstadti központja (a győri gyár után), a légi szállítmányozó luxemburgi Cargolux, vagy épp az Unicredit Bulbank, Bulgária legnagyobb bankja. Filep Laci kollégám fáradhatatlan erőfeszítéseinek eredményeként pedig az egyik legnagyobb európai operational excellence cég, a REOSS lett partnerünk abban, hogy Lean Management tartalommal bővülhessen az Act2Manage app. Itt köszönném meg továbbá korábbi ügyfelünk, Szalay Attila sokféle támogatását, aki az AUDI Motorgyárában innovatív vezetőként az elsők között szavazott bizalmat az appnak.

Az elmúlt 7 évben sok ügyféltapasztalatot szereztünk, íme a tíz legfontosabb tanulság:

  1. Egy mobiltelefonos applikáció valóban képes gyors és praktikus választ adni az “at the moment of need” tanulási igényre, amikor is a tanulásra való motiváció a legmagasabb.
  2. Ha konkrét cselekvésre, vállalástételre, elköteleződésre ösztönözzük a felhasználót a mikrotanulási folyamat végén, az fokozza a kipróbálás és a gyakorlatba ültetés valószínűségét.
  3. Bár mindenkit nem motiválnak a gamification eszközök a vezetők közül (pontgyűjtés, trófeák, szintek, progress bar, stb.), sokakat viszont igen.
  4. A felhasználói visszajelzések alapján megállapítható, hogy az egyszerűséget sokkal többre értékelik a vezetők, mint azt, hogy csili-vili legyen a tartalom. (Szemben a HR-esek egy részével, akik pont fordítva gondolják.) Sokkal valószínűbb, hogy egy rövid szöveges tartalmat elolvas a felhasználó, amikor épp szüksége van rá a napi munka során, mint az, hogy megnézzen egy videót két megbeszélés között.
  5. Nem az számít a digitális tanulásnál sem, hogy melyik generációhoz tartozik a felhasználó (azaz tök mindegy, hogy az X, Y, vagy Z generáció képviselője), hanem az, hogy mennyire áll szándékában a tanulás.
  6. Bár önmagában is megáll az app, mint vezetőfejlesztő eszköz, sokkal nagyobb a hatása, ha jelenléti programokkal kapcsoljuk össze.
  7. A facilitálásnak hatalmas jelentősége van, mert nagy az információs zaj a munkahelyen. Ha összekapcsoljuk az applikáció használatát vállalati aktualitásokkal (teljesítményértékelő ciklusok, változási kezdeményezések, tematizált programok, stb.), fokozzuk a relevanciáját és számottevően növeljük a használati arányt.
  8. A felhasználói aktivitás nem haranggörbe hanem hatványfüggvény szerint oszlik el (Pareto), azaz van egy top 20%, aki kiemelkedően aktív. A facilitálás és a jelenléti programhoz kapcsolás segítségével azonban, ahogy az előző pontban kifejtettem, a közepesen aktív felhasználók tanulásmennyisége számottevően növelhető. És pont úgy, ahogy a jelenléti programoknál, lesz valahány százalék, akit nem érdekel különösebben a vezetői fejlődés. Ennek aránya szorosan összefügg azzal, hogy a szervezet hol áll a kultúrafejlődés lépcsőfokain.
  9. Statisztikáink szerint (a külön-külön értékesített digitális és offline szolgáltatásokkal összehasonlítva) a jelenléti programjainkban kifejtett résztvevői aktivitást (a vállalástétel mennyiségét) fokozza az applikáció. Az applikáció-felhasználást pedig növeli a jelenléti program. Tehát kölcsönösen erősítik egymást. Ezért adatokkal is alá tudtuk támasztani, hogy van értelme a blended learning megoldásoknak.
  10. A vezetők szívesen használják a visszajelzéskérő funkciót az appban, amellyel a vezetői viselkedésükkel kapcsolatos önértékelésüket összehasonlíthatják a beosztottaiktól kapott összesített visszajelzésekkel. Továbbá arra is kíváncsiak, hogy milyen előremozdulás tapasztalható 3-6 hónap elteltével.

A We-Learning podcast legutóbbi adásában Koltányi Gergely és Buga Mihály (Nitrolearning) az Act2Manage applikáció születéséről, továbbfejlesztéséről, valamint hazai és nemzetközi tapasztalatainkról kérdezett. Alább meghallgatható a Spotify-on, vagy fent van a Google és az Apple Podcast-on is.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Egy szakajtó menedzsment haiku című, legújabb e-könyvét

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!

More blog posts:

Olvasással brutálisan kiemelkedhetsz a mezőnyből

Arra gondoltam, hogy utánanézek egy kicsit a magyar könyvolvasási szokásoknak, annak örömére, hogy az elmúlt hét évben megjelent négy ingyenes e-könyvem mások és önmagunk tudatos vezetéséről elérte a 150.000 letöltést. Bár ez a szám elég lelkesítő egy ilyen niche szakmai témában, mint amivel foglalkozom, és vissza is igazolja, hogy volt értelme venni a fáradságot, izgalmasnak találtam megvizsgálni, hogy egyáltalán mekkora hányadát van esélyünk könyvekkel megcélozni a hazai népességnek. Hát bizony egy nagyon szűk szegmensről beszélünk, akik drasztikusan másként működnek ebben a tekintetben, mint a túlnyomó többség.

Read more »

A mobil tanulás hatása az üzleti eredményekre

Nagy öröm látni, amikor mások is erőfeszítést tesznek arra vonatkozóan, hogy a különféle képzési kezdeményezések eredményességét adatokkal is alá tudják támasztani. Az úgy volt, hogy összefogott a Fuse nevű digitális tanulási keretrendszer fejlesztő cég (nem, nem Learning Mangement System, hanem egy másféle alternatíva), a University College London Artificial Intelligence központja, valamint ügyfelük, a 420 kiskereskedelmi üzletében 3000 alkalmazottat foglalkoztató Carpetright cég, kb. olyasmi profillal, mint itthon a Diego.

Read more »

Ha nincs akarat, a legprofibb segítő is kevés lesz

A napokban tekintettük meg a Katonában a Háztűznéző című előadást, amit Gogol eredetileg Kérők címen kezdett el írni, több mint 180 évvel ezelőtt. A darabnak valószínűleg több rétege van, de engem az fogott meg, hogy az író milyen jól megragadja művében a felszínességet, a tehetetlenséget, a motiválatlan tengés-lengést, a sült galamb szájba repülésének igényét, persze nem megelégedve akármilyen fűszerezéssel. A kimondhatatlan vezetéknevű orosz hivatalvezető, ránézésre negyvenes agglegény nősülni “szándékozik”, bár a kerítő asszonyság három hónap alatt nem tudta elérni nála, hogy egyetlen célszemélyt is felkeressen.

Read more »