Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Home office szerencsekártya: Lépj vissza a Start mezőre!

Mindig érdekes kicsit szélesebb perspektívából rátekinteni a dolgokra, amikor már túl vagyunk az “aktuális HR trendeken” és egyéb hasonló finghevítéseken. Kb. másfél-két évtizede még annyira ritka volt a home office, hogy egy kis tanácsadócég résztulajdonosaként saját magam számára is csak összeszorult gyomorral vezettem be a szerdánként otthonról dolgozást. Nem azért, mert ne bíztunk volna a kollégákban, akiknek amúgy se volt munkaidejük, szabadon mozoghattak, hanem amiatt, hogy vajon miként élik meg majd a csapattagok, hogy Tamás “lóg” minden héten egy napot az irodából. Pedig nagy mértékben növelte a hatékonyságot: az otthoni napomon baromi jól haladtam az önállóan végzendő tevékenységekkel, megúsztam 1-1 óra bumlizást oda-vissza a Moszkva térre a dugóban, és sokkal jobban feltöltődve, motiváltabban csináltam az ügyfélmunkát hétfő-kedden, valamint csütörtök-pénteken.

Az Act2Manage/Menedzsmentor csapattal 2013 óta dolgozunk együtt, és a kezdetektől ROWE környezetben (Results Only Work Environment). Azaz nem béreltünk irodát, nem volt és ma sincs senkinek munkaideje, a lényeg, hogy el legyenek végezve a feladatok értelmes időn belül vagy a megbeszélt határidőre. Felelős kollégákkal ez tökéletesen működik. Ha valaki esetleg beszorul, akkor időben szól, segítséget vagy türelmet kér a többiektől, bár ez is viszonylag ritkán fordul elő. Arra is rájöttünk, hogy bizonyos tevékenységek esetén sokkal jobb, ha nem telefonon vagy Teams-en egyeztetünk, hanem összejövünk személyesen, akár egy kávézóban, akár valamelyikünk otthonában. Leginkább a komplexebb, gondolkodós, alkotós feladatoknál van erre szükség. Amikor több fiatal kollégával dolgoztunk együtt, akkor ők igényelték, hogy legyenek “co-working” napok, amit én végképp nem igényeltem, de amikor olyan témánk volt, akkor becsatlakoztam magam is.

Úgyhogy bennünket speciel nem ért sokkhatásként, amikor 2020 tavaszán a Covid lezárások miatt home office-ban, távmunkában kellett dolgozni, leszámítva persze az ügyféloldalát a dolognak, mert azt mi akkor még szinte fullban személyesen nyomtuk. Jöttek a nagy jósok meg jövendőmondók, betekintettek a krisztálygömbjükbe, és nagy magabizzossággal állították, hogy mostantól aztán már minden megváltozik a munka világában, új HR trendek vannak, stb. Pedig szerintem azok nem voltak, csak a kényszer beletaszította a cégeket, hogy távol tartsák a dolgozókat. De természetesen ez is leginkább csak az irodaiakra volt igaz, mert a termelésben, a logisztikában, a szolgáltatásokban vagy a kereskedelemben tevékenykedőknek ugyanúgy be kellett járniuk. Szóval bármit is okoskodunk erről a témáról, az leginkább az irodai stábra lesz igaz.

Az emberek ebben a négy-öt évben megtapasztalták, hogy mennyire jó megspórolni, legalább néhány napon a hétből (hibrid) a bejárás idejét, mennyivel könnyebb a saját magánéletüket integrálni a munkával, és nem nagyon kívánkoznak olyan felállásra visszamozdulni, ahol erre nincs lehetőség. Azért ha őszinték magukhoz, teljes 8 órát nem mindenki robotol végig naponta. De persze az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a munkahelyen se 8 óra az a 8 óra, tekintve a trécseléseket, cigiszüneteket, kávézásokat, ebédidőt, kajakómát, e-mailezéssel töltött értelmetlen meetingeket, stb. A cégek és vezetőik is megtapasztalták, hogy nincs semmi dráma abból, ha nem öt centiről lesik a kollégákat, a feladatokat a felelősségteljes emberek ugyanúgy elvégzik, a szükséges egyeztetéseket megcsinálják. Kétségkívül azt is látták, hogy vannak, akik lazáznak, esik szét a csapat, ha sose találkoznak személyesen, és bizony komolyabban kell venniük az 1/1-es találkozókat, ha megfelelően szeretnék menedzselni a munkatársakat. Az ügyesebb, értelmesebb vállalatok találtak olyan köztes megoldásokat, pl. 1-2-3 nap home office, a többi irodai munka, amivel mindkét kecske jól lakik, és a káposzta is megmarad.

Erre a nagyobb erőfeszítésre azonban nem minden vezető vette a fáradságot, mégiscsak kényelmesebbnek tűnik a rend és fegyelem illúzióját fenntartani, ha a kollégák bejárnak az irodába. Már 2023 környékén jöttek azok a hangok, ráadásul nagy és közismert cégektől, hogy szépen húzzák szorosabbra a gyeplőt, és terelik vissza az embereket teljes munkaidőben az irodába. 2024-ben pedig már egyre több cégnél tapasztalható hasonló szándék. Libikóka ellenkező állásba billen, már megint befuccsoltak a “jövőbiztos” HR trendek, amelyekről lehetett konferenciákon meg a LinkedIn-en okoskodni nagy sávszélességgel. Megint sikerült a ló egyik oldaláról átesni a másikra, most meg újra visszarepülni az eredetire. Nem kevesen cikkeztek arról is, hogy az IT-ban már sose fognak irodába járni pl. a fejlesztők, de úgy néz ki, nekik is csak addig volt igazán erős tárgyalási pozíciójuk, amíg a keresleti piac virágzott. Mostanában fordult ott is valamennyit a kocka. Természetesen az igazán kiváló szakembereknek még mindig van terük az alkudozásra, valószínűleg ez így is marad.

Tehát úgy néz ki, most se fordult ki a világ véglegesen a sarkából, csak ideiglenesen. Talán annyi azért történt, hogy az értelmesebb vállalatok és vezetők rájöttek, hogy érdemes megtartani egy rugalmasabb, hibrid munkáltatási struktúrát (már azokban a pozikban, ahol ez egyáltalán szóba jön), amelyben az egyéni motiváció fokozható a jobban integrálható magánélet lehetőségével, de az együttműködés, a hatékonyság és a csapatszellem érdekében megvan az irodai lába is a munkának. Felettébb érdekes amúgy az is, ami rövidesen publikálásra kerülő bolgár Tudatos Vezetés kutatásunkból (Act2Manage Deliberate Leadership Survey, Bulgaria, 2023-24) kiderült, hogy a hibridben dolgozó vezetők sokkal több kívánatos people management gyakorlatot követnek, mint azok, akik kizárólag távmunkában vagy csak az irodában dolgoznak. Tehát úgy tűnik, a hibdrid korrelál a jobb minőségű vezetéssel is, bár a tyúk-tojás dilemma itt is érvényes: nem tudjuk, melyik az ok és melyik az okozat, vagy hogy egyáltalán van-e kauzalitás a kettő között.

Még ide a végére kívánkozik még egy egészen friss kutatás, ami a Harvard Business Review-ban épp most jelent meg. A trip.com cégnél 1600 felsőfokú végzettségű munkatársat (marketing, pénzügy, számvitel és engineering területekről) random módon kétfelé osztottak: 800-an hetente mind az 5 napon bejártak az irodába, a másik 800-an 3 napot az irodában, 2 napot pedig otthonról dolgoztak. Két éven keresztül gyűjtötték az adatokat velük kapcsolatban, majd két fő következtetést vontak le. Az egyik, hogy normál és a hibrid munkarendben dolgozók között nem volt említésre méltó különbség produktivitás, teljesítmény-értékelési eredmények, előléptetés, tanulás és innováció terén. A másik, hogy a hibridben dolgozóknak magasabb volt az elégedettségi szintje, és 35%-kal kisebb az elvándorlás mértéke (ezen belül a nőknél még kedvezőbb az arány).

Szóval eléggé ostobaság megfordulni a lovon, akár ez most a legújabb trend, akár nem.

 

Act2Manage Application

An interactive, gamification-based, practice-oriented leadership development application that provides immediate help and enables follow-up to the most common dilemmas.

Get info and request a free trial!

More blog posts:

komfortzóna

A komfortzónán belül is történnek csodák!

Kering az interneten egy jópofa ábra két egymást nem metsző körrel: az egyik a komfortzónádat jelöli, a másik azt, ahol a csodák történnek. A kép azt implikálja tehát, hogy a csodákhoz ki kell lépned a komfortzónádból. Ebben persze van igazság, de csak részigazság. Amikor próbára teszed magad az ismeretlenben, gyakran előfordul, hogy sokkal többre vagy képes, mint amit előzetesen gondoltál volna, vagy olyat is meg tudsz csinálni, amiről az ellenkezőjét feltételezted. A tapasztalatból tehát megerősödött önbizalommal térhetsz vissza, egyúttal a komfortzónád is szélesedhetett ennek eredményeképp.

Read more »

Miért terelik vissza a cégek a munkatársakat az irodába? 

Bár sokan még akár hetente kétszer-háromszor is otthonról dolgozhatnak, egyre több cég kötelezi el magát a teljes munkaidős irodai visszatérés mellett. Egy racionális világban egy ilyen elhatározás észszerűségen alapulna, tényekkel és adatokkal lenne alátámasztva, nem pusztán kényre-kedvre összeválogatott tanulmányokra hivatkozna. Látjuk azonban, hogy – más esetekhez hasonlóan, pl. tehetségmenedzsment, vezetők fejlesztése – a döntések nemhogy nem mindig észszerűségen alapulnak, de még csak az adatok és kutatások se zavarják meg a “tisztánlátást”.

Read more »